Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


3 fejezet

2011.07.14

3 fejezet

 

Annabells érezte a hátába fúródod tekintetteket, de nem törődött velük inkább a lehető legnyugodtabb járásával Zero mellé ült. A fiú kissé álmosan rá nézet majd unottan előre bámult. Annabells észrevette Zero szeme alatt húzódó sötét karikákat, majd a táskájából egy üdítős doboznak tűnő üveget elé rakott.

- Húz rá – mondta parancsoló hangon. Zero az üvegre nézet majd a lányra.

- Mi van benne?

- Egy olyan lögyike ami biztosan jobb hangulatba hozz. Én fejlesztettem ki. Ugyan nem látszik, de én nagy agytröszt vagyok. Zero elmosolyodott.

- Nem hiszem, hogy segítene nekem… de jól van. Zero lecsavarta az üveg kupakját és döbbenten vette észre, hogy az ital szaga olyan, mint a vér. Az ajkához emelte az üveget és várta, hogy a vér lefolyón a torkán. Mikor az első cseppeket megízlette valami különös érzés fogta el jobban mondva inkább nem. Nem volt vérszomj. Észre sem vette, de mikor levágta az üveget meglepetten vett tudomásul az üveg tartalma még tele van. Nem értette… hiszen olyan sokat ivott. Annabellsre nézet, aki fülig érő mosollyal a padra dőlt.

- Naaagyon szomjas voltál – kuncogott a nő – ugye jobban érzed magad?

- Igen… de mi volt ez? Hogy…

- Ez egy olyan ital készítmény, ami tartalmaz pár kapszulát és egy két olyan gyógynövényt, amit a húgommal keresztezünk… bár nem olyan, mint az emberi vér… legalábbis azt mondták. Szerinted?

- Tényleg nem olyan… de hatásos. Köszönöm. a nő csak legyintett és hátra dőlt a székben.

- Szívesen. Az ajtó kinyílt és belépet egy férfi. Annabells félszemmel meredt rá majd mikor felismerte felugrott a széke a földre dőlt hangosan, ami visszhangot vert a teremben. Mindenki a lányra nézett Zero döbbenten meredt rá.

- Mi a baj Bells?

-Ya… Yagari… dadogta a nő. A férfi közelebb lépet és végig mérte a lányt halványan elmosolyodott.

- No, lám kit sodrott ide a szél… rég nem láttalak Rain. Remélem jól vagy – intett oda neki. Annabells keze ökölbe szorult, majd felkapta a könyvét és egyenesen a férfihez vágta, aki játszi könnyedséggel arrébb lépet.

- Fordulj fel Yagari – csörtetett ki Annabells az ajtón. Zero utána nézet.

- Menny utána Zero ne hogy valami bajt csináljon.

- Igen tanár úr – sietett el a fiú.

 

Zero az egyik fán találta meg a duzzogó lányt, aki a fa leveleit tépkedte dühében.

- Mi a baj Bells?

- Yagari?

- Mi a bajod vele? Mászott fel a fiú a nő mellé az egyik ágra.

- Az hogy él. Tépkedte a levelet.

- Bővebben.

- Yagari Toga az egyik legjobb vámpír vadász. Én vámpír vagyok. Rakd össze. Na, jól van, részletezem – adta be a derekát a nő mikor Zero felvonta a szemöldökét. – Pár évvel ezelőtt békésen sétáltunk az erdőben a húgommal, de komolyan mikor az a rohadék a semmiből elő ugrott és az orrom alá dugta azt a rohadék fegyvert az kiáltva „Meg vagy vámpír. ezennel letartoztatlak” Meg ehhez hasonló. Én pedig harcba keveredtem vele és mikor nagy nehezen sikerült megértetnem vele, hogy jók vagyunk az ő prédája elment.

- Ez után?

- És volt képe a köcsögnek engem hibáztatni. Undorító ember. Kulcsolta össze a karjait. Zero a fejét csóválta és nem sokkal később fel nevetett.

- Te kimersz röhögni? Barom. Ugrott le a nő. Zero követte a példáját.

- ne haragudj csak elképzeltem a mestert, hogy milyen arcot, vágott mikor meglépet a prédája. Annabells megállt.

- Mester? Préda? Fordult meg lassan a nő.

- Yagari Toga a mesterem.

- Értem vagy is te vagy az a fiú… értem már. Beszélt valamit mikor utoljára veszekedünk. De Zero mit értesz te prédán? Lépet közelebb.

- Hát azt a vámpírt. Az nekünk préda, mint nektek az ember.

- Furcsa… egy olyan személytől hallani ezt, aki maga is félig vámpír.

- és zavar?

- Nem Zero egyáltalán nem zavar, sőt kedvemre valló. H valaha erős vámpír vadász leszel, remélem, soha nem fogsz meg torpanni még akkor, sem ha számodra fontos személy lesz a célpont.

- Hogy érte ezt? Ragadta meg a nő kezét.

- Majd elmesélem, ha itt lesz az ideje. Este találkozunk.

 

Aidou Nem tudta megemészteni, hogy egy nő elutasította. Zavarta az, hogy egy halandó nő képes volt bele taposni az egójába, sőt meg szégyenítette a többi társa előtt.  Aidou a hátára feküdt és nézte a plafont.

- Ezért keservesen megfogsz, fizetni – határozta el és lassan elaludt. Perceknek tűnt számára mikor Akatsuki rázta fel.

- Hanabusa kellj, fel hamarosan indulunk – a fiú lassan kinyitotta a szemét és mikor észbe kapott felugrott lefejelve unokatestvérét. – Ez fájt – tapogatta a homlokát a fiú. Aidou nem törődött vele és egyenesen berohant a fürdő szobájába.

- Most megfizetek annak a libának – kacagta ki ördögien ki.

- Ennek meg mi baja? – Mutatott az ajtó felé Ichijou.

- Nem tudom – rántotta meg a vállát Akatsuki.

 

Aidou mikor meg látta a lányt érezte a bosszú izét és legszívesebben felkacagott volna. Annabells érezte, hogy valaki figyeli és az éjjelisek felé fordult és elhúzta a száját mikor oda lépet elé a tegnapi fiú.

- Mit akarsz tőlem Aidou? Tette csípőre a kezét Annabells. Aidou meglepődött nem hitte volna, hogy a lány egyáltalán a nevén szólítja.

- Mi a neved?

- Istenem te még mindig ezen rágódsz? Nem hagysz békén mi? Jól van Annabells Rain vagyok. Aidou Moyrára pillantott.

- Nem és nem. Moyra Rain nem a rokonom – emelte fel az égre a tekintetét a nő, min ha már számtalanszor el kellet mondani.

- Értem. Mond Bells eljönnél velem valamikor egy süteményre? Kérdezte barátságosan Aidou remélve, hogy a lány bedől neki.

- Kösz, de inkább kihagyom. Hív meg mást. Például a nyáladzó fangirl-jeid közül valamelyiket. Biztosan ugrálnának a szavadra. Ja, neked Annabells nem vagyunk barátok, hogy becéz. És ha most megbocsátasz, én nekem még dolgom van. Légy jó – intett neki a nő ott hagyva a döbbent fiút. Akatsuki a barátja mellé lépet.

- Hm, ahhoz képest, hogy tudja mi vagy igazán bátor. Szépen lekoptatott immáron kétszer.

- Pofa be – füstölögte.

 

Annabells és Yagari farkas szemet néztek. Közöttük csak vibrált a levegő és Zero úgy érezte, hogy jobb lenne lelépni, hadd beszéljék meg az elmúlt évek eseményeit. Cross igazgató úr figyelmesen nézte a párost és feljebb tolta a szemüvegét az orrán. Teljesen felizgatta az, hogy Yagari és Annabells ismeri egymást. Tiszta szappan opera gondolta magába miközben a teáját kortyolgatta. Yagari végig mérte gyorsan a lányt és arra a következtetésre jutott, hogy a lány sokat változott. A fekete haja hosszabb lett arca ugyan olyan sápadt volt és alakja még mindig légies. A kék szemei dühösen meredtek rá és ez nagyon szórakoztatta. Annabells legszívesebben megölte volna a szemtelen férfit, hogy olyan tapintatlanul végig mérte és… hogy még él.

- Igazgató úr követelem, hogy ez a férfi hagyja el az iskolát, de MOST – üvöltötte a lány miközben Yagari felé hadonászott.

- Nekem nem sürgős a dolog – dünnyögte a vadász és levágta magát az egyik fotelba – semmi melóm sincs, így rá érek tanítani, mint két szakon. Annabells szeme vörösen megvillant.

- Jobban jársz, ha lelépsz, mert esküszó én feladom az eddigi jó szokásomat és isteni vacsorát rittyentek belőled Yagari.  Sziszegte fenyegetően. A férfi felnevetett.

- Te, engemet megölsz? Jaj, ne nevetess szívecském – ingatta nevettében a férfi a fejét. Annabells neki ugrott volna de Zero elkapta és lefogta.

- Engedj el Zero. Ki belezem.

- Nyugodj meg Bells – Csitítgatta a nőt Zero, miközben minden erejét bevetve fogta le.

- Nyugszik a fene… ez a rohadék kekeckedik velem. Yagari kissé előre dőlt.

- Hát, történek csodák. Zeronak engedet, hogy becézzen…

- Nekem is engedi – ugatta közbe az igazgató büszkén.

- Csak nem valami van köztettek? Húzódott gonosz mosolyra a férfi ajka. Zero és Annabells megdermedt, majd Zero hirtelen elengedte a lányt, aki egyenesen Yagarinak ugrott. És ahol érte ütötte és karmolta. Zero hátat fordított nekik és elment ügyelni valamit morogva az orra alatt. Cross pedig próbálta szétválasztani a két verekedő félt.

- Tisztára, mint az óvodába – nyávogta az igazgató végső elkeseredésében.

 

Annabells a faágán ült és nézte, ahogy az éjjelisek elfoglalják a helyüket a teremben. Lassan elkezdte őket számolni miközben az újával rá mutatott azokra, akiket kiszámolt.

- Hm, valaki mind, ha hiányozna – a lány felsóhajtott – Gyere elő te szerencsétlen vagy esküszöm alád pörkölök. Aidou kilépet az egyik fa árnyékából arca komor volt.

- Mi a bajod velem? Miért utasítottál vissza az első nap? Annabells leugrott a fáról és a fiú elé lépdelt a lehető leggyorsabban. Meg állt a férfitól pár centire.

- Hogy mi a bajom veled és miért utasítottalak vissza az első napon Aidou? Hát egyszerű, mert nem érdekelsz. Meg vagyok nélküled… vámpír.

- Értem a fajtám miatt hidegülsz el egy apró gesztustól. Annabells elmosolyodott sötéten.

- Gesztus? Én csábításnak hívnám Aidou. A vámpírragyogás én rám nem hat. Meg lehet, hogy ti vagytok az éjszaka csillagjai, de én engem nem érdekelnek az ostoba fényük. Így hát jobban jársz Aidou Hanabusa ha leszáll rólam, mert esküszöm, megütöd a bokádat. Aidou felkacagott meglepve a lányt.

- Mindig is szeretem az olyan fajta lányokat, mint te – hajolt közelebb a lány ajkaihoz. Annabells gyomra összeszorult.

- Te…te…

- Igen? Csak nem akarsz valamit – Hajolt hozzá még közelebb. Mikor majd nem összeért az ajkuk Aidou érzete, hogy a gyomrába valami bele nyomódik.

- Te mocsok, ha még egyszer belépsz a személyes körömbe… lyukasabb leszel az ementáli. Aidou lenézet és a Bloody Rose-hoz hasonló fegyvert látott.

- Akkor ma nem fogunk randizni ugye? Kérdezte, de a hangja remeget.

- Így is felfoghatott. És most tünés.

- Rendben te, csak azért mert te kéred. nyomot, egy gyors puszit a nő arcára és eltűnt. Annabells undorodva kezdte el törölni az arcát. Annabells Aidou irányába szegezte a fegyvert.

- Nyugodjon le Annabells úrnő – szólalt meg egy hang a háta mögül. A lány hátra nézet majd elmosolyodott. Leeresztette a fegyverét és az árnyak mögül két vörös szempárba nézet.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

:D

Regina, 2011.07.15 09:18

Jaajjj drága Yurima :D Ez a sorozat írtóra király lesz, én mondom neked :D Isteeniiii ez nem kétség :D Huhh már imádom :D Még jobb mint a rendes VK :D Bár én megmondom őszintén azt szeretném ha Zero és Yuuki összejönne ^^ Álmom vágyam ez ^^ Na jó, de attól ezt a történetet is imádom ^^ Egyre egyre izgalmasabb :D Jajj megőrölök, most reggel pár perc alatt elolvastam az egészet :D Khm én örülnék ha Aidou és Bells összejönne, így lehetne Zeronak Yuuki xD Na jó, siess a kövivel ^^ Puszi(LLL)