Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rólam

2012.02.07

Egy kicsit rólam… kicsit bővebb verzióban 

21 éves somogyi lány vagyok. Két testvérem van: egy nővérem és egy bátyám plusz két unokaöcsém van, akit kistestvéreimként szeretek. A bátyámmal és az édesanyámmal vagyunk egy háztartásban.
Egyébként Viki a nevem, a Yurimát a klubunk miatt vettem fel. Egy japán klubról van szó, ezért lett a választott név Yurima. Sajnos, nincs jelentése, fiktív név, de beceneve van: Yu-chan.
A klubunk 2008-ban alakult, én vagyok az egyik alapító tag, benn vagyok az igazgatóságban is. A Padkoptató Anime Fanok Uniója, más néven a P.A.F.U. fennállása óta rengeteg barátot szereztünk, mind személyesen, mind virtuálisan. Sok barátunk Pest környéki. A klubról még több infót találhattok a www.pafuklub.eoldal.hu oldalon, vagy kérdéseiteket a pafuklub@gmail.com küldhetitek. Szeretettel várunk titeket. És egy valamit ne feledjetek: a P.A.F.U. legyen veletek!

Na, de most komolyan csak rólam… vagy mégsem.

Már van érettségim és szakmám (pedagógia asszisztens) is. Idén (2011-2012) le akarok tenni még egyet, bár ez kétéves képzés. Legalább lesz két szakmám és talán két év múlva munkalehetőség is. Így két évig fenn tudom tartani az oldalt is.
Szeretek olvasni, rajzolni és írni. Az olvasásszeretetemet a szüleimtől örököltem, igaz, ez a szenvedély csak tizennégy évesen kezdett mutatkozni; azelőtt ellenségként tekintettem a könyvekre. Például a rongyos Tüskevárt még rongyosabbá tettem… kiszedtem a lapjait és kimentem inkább hógolyózni. Visszagondolva kicsit vicces volt, bár azért sajnálom a könyvet. Megjegyzendő a könyvolvasási kategóriák eléggé különböznek a családban. Édesapám a komoly hangvételű tudományos, történelmi könyveket részesítette előnyben. Édesanyám az indiános könyveket szereti, de sajnos már nem tud sokat olvasni, mert rossz a szeme. A nővérem a romantikusakat, olyan fajtákat, ami szétfolyik a kezedben, de komolyan; például Tiffany vagy a régi pöttyös könyvek. (Nem összekeverni a mostani pöttyös könyvekkel, azokat inkább „vér”pettyes könyveknek kellene nevezni, a kategóriájuk inkább a horror-fantasy, amikben a romantika szálai is benne vannak.) A bátyám a műszaki könyveket és újságokat szereti, és ha mégis olvas valamit, azt inkább neten teszi. Nem éppen egy könyv kukac. Az unokaöcsém a fantasy-horror könyvekért van oda. Az unokanővérem, aki egyben a P.A.F.U Klub igazgatója is, imád olvasni – annyira, hogy szinte falja őket. Rengeteg könyve van, és mindegyikről tud valamit… még idézni is tud belőlük. Félelmetes.
Én a fantasyt szeretem kicsi korom óta, mert az olyan varázslatos. Olyan világokba tudtam menni a fantázia szárnyán, ahová biztosan nem juthattam el. Az első ilyen könyvem George Lucas: A csillagok háborúja volt, utána jött a méltán híres J. K. Rowling Harry Potter sorozata, persze utána sok mást is olvastam. Ilyenek pl: Shakespeare: Hamlet, Romeo és Julia, J. R. R. Tolkien: Gyűrűk Ura, Szilmarilok, Babó (Hobbit). Persze elolvastam sok nyüstölésre Stephenie Meyertől az Alkonyatot, az Újholdat, a Napfogyatkozást és végül a Hajnalhasadást is. Bár végül nagy rajongója lettem, de nekem az első rész annyira nem tetszett. Bella nem éppen a kedvencem és Edward sem. Inkább Jacob a favorit, és ha feltétlenül kellene választanom egy kedvencet a vámpírok közül, akkor szerintem Carlisle lenne. Ezek után találtam meg Elizabeth Goudge: Holdhercegnő című könyvét, amit nagyon megszerettem, és ezen okból kezdtem írni a magam által kitalált fiktív történetet.
Az írást inkább gépen szeretem csinálni, mint kézzel. Egy egyszerű okból… rettenetesen rondán írok, és nem is igen szeretek kézzel dolgozni… felbosszant. Az írást nem olyan rég kezdtem el űzni, de már egész jól megy, bár a helyesírási hibáim egyre inkább zavarnak. Hála, ha nagyobb irományt adok ki a kezemből, például dolgozatot vagy pályázatot az unokanővérem átnézi és kijavítja őket. Köszike még egyszer:). Az írás persze nem jött magától, legalábbis a motiválás nem. Akkor kaptam kedvet az hozzá, amikor Ai (az unokanővérem) írásait néztem és hallgattam. Nagyon jól ír, ha nem hiszitek, nézzetek be az oldalra. Az évek során az írás nekem olyanná vált, mint az olvasás, megnyugtatott. Kiírhattam magamból a gondolataimat, a vágyaimat, a fantáziámat. Ha valamit láttam, leírtam, ha valamit hallottam, azonnal leírtam, ha valami nagyon szépet láttam vagy lefotóztam, vagy lerajzoltam. Persze soha nem loptam más művekből, persze ha az nem éppen fanfic folytatás volt a részemről. Amikor írok, diktálom, magamnak ilyenkor olyannak tűnök, aki magában beszél, de közben zenét is hallgatok. A komoly jelenetekhez komoly, érzelmileg tűhegyesen feszülő zene kell. A romantikushoz lágy, kellemes. A harci jelentekhez gyors, erőteljes illik. A bohém és vicces jelenetekhez pattogó, élénk. Ezek segítségével lassan összeáll egy mű. Bár én rossz író vagyok. Nagyon lassan dolgozom és néha… na, jó sokszor előfordul, hogy nem folytatom a művet, azzal a gondolattal nem akarom befejezni, ha megtenném, véget érne valami. Persze, amit az oldalra felrakok, azt természetesen befejezem… előbb-utóbb:).
Minden írónak van egy nagy műve, egy olyan mű, amibe rengeteg erőt fektetett. Egy olyan mű, ami kifejezi magát, az írót és a lelkét. Nekem is van egy ilyen művem, ami még fejemben van, néhol persze már leírva vagy papíron, vagy a gépen. Egy olyan világ, ami hosszú múlttal rendelkezik, mesebeli fantázián ring. Egy olyan világ, ami egyesíti a világ népeit, legyen az fiktív vagy valós lény. Egy olyan világ, melynek népei egy fajtól jöttek létre és néhol azokból egy újabb faj született. Hegyei magasak, völgyei mélyek, folyói hosszak és életadóak, a zöldjei zöldebbek a valós világétól, de a gonoszság és az ármány hasonló; csak tetteik másabbak és az erkölcsük magasabb szinten van. Ez egy olyan világ, ahol születésük okán, halál lenne sorsuk, de fellázadnak és egy olyan dologért küzdenek, ami minden élőlény számára a legfontosabb, az életük után: az pedig a szabadság. Ezt a művet már régóta tervezem és ennek megírásában a barátaim nagyon sokat segítenek, lényegében nem csak az én művem, hanem az övék is. Mert ők is álmodnak velem, bővítik a világot, ahová ők is elmennének.
A rajzolás az, ami a legrégebben űzött tevékenységem. Az évek során a vonalak jelentést adtak a számomra, azt, hogy légy szabad. Bár ezt sokszor megjártam, főleg rajzórán, ahol nem igen örültek annak, hogy nem a feladatot csinálom vagy éppen alkuszom. Amikor rajzolok, minden feszültségtől megszabadulok és kiadom a lelkemet a papírra. Akkor születnek a legszebb rajzaim, mikor hirtelen minden gondolkodás nélkül rajzolok. Ezek a képek majd nem, hogy beszélnek. Bár nem vagyok annyira jó rajzoló, nekem azért elmegy. Sokszor mondtam, én nem szeretek rajzolni, nekem ez csak hobbi, ha szeretném, ezzel akarnék foglalkozni egész életemben, de ha ezt tenném, meggyűlölném. És én ezt soha nem akartam. A rajzolás művészet, mely a papíron vagy más vásznon megy végbe. A művész egy alkotó, mely világot teremt a külvilág és az ő lelke között. Mert bizony mikor festünk, rajzolunk, agyagozunk, építünk valamit, vagyis alkotunk, akkor a lelkünk egy része a kész vagy félkész műben él tovább, még akkor is, mikor mi már rég nem leszünk. Legalábbis szerintem. A mű örök, az élet elmúlik, akár egy nyár az évben.

Érdeklődési köreim:
 Zene:
Minden olyan zenét szeretek, ami megihlet. Bár kedvencem azért akad: a musical-ek,  T.A.T.U., Evanescense, Nightwish, régi magyar vagy külföldi számok, és még egy-két mai szám is.
Filmek:
A fantasy jöhet, de a horror kíméljen, nem rajongok érte. Úgy többnyire minden filmet megnézek. Szeretem a kosztümös filmeket, a fekete-fehéreket, egy-két magyar filmet is (Magyar vándor), de a külföldi filmek azok jobban átjönnek. Pár kedvenc: Gyűrűk Ura, Harry Potter, Holdhercegnő, Star Wars IV-VI-ig (az első hármat nem szeretem), Percy Jackson, stb.

Könyvek:
Fent említettek és még sok.

Animék:
Bleach, Naruto, Vampire Knight, Chrno Crusade, Fairy Tail, Trinity Blood, Romeo és Julia, Slayers, InuYasha, D-Gray Man és még sok más.

Adatok rólam:

Név: Viki (Yurima)
Kor: 21
Nem: Nő
Magasság: 167 cm körülbelül
Súly: Nem publikus.
Testvérek: kettő + kettő unoka öcsike a nővérem részéről
Hobbi: rajz, olvasás, írás.
Családi állapot: Hajadon, még nagyon, de nagyon sokáig remélhetőleg.

Ennyit rólam, ha kérdésetek van, írjatok a chatboxba vagy a pafu.yurima@gmail.com -ra.

A P.A.F.U. legyen veletek!!!

By: Yurima

2012

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.